|
|
|
2007-08-23 19:44:10, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Természetesen csak vázlatpontokba szedve.
idemásolom friss önéletrajzomat
Önéletrajz
Böröndi Lajos vagyok, Kapuváron születtem 1954. június 19-én. Édesanyám Németh Éva, édesapám Böröndi Jenő. Öt testvérem van, nővéremen kívül, aki Debrecenben él, mindenki Sopronban és környékén alapított családot.
Feleségem a bezenyei általános iskolában tanít történelmet, valamint német nyelvet.
Két élő gyermekünk van, Zsóka a németországi Ingolstadtban él, férjezett, Márton hentes az óvári Tescóban. 1982-ben született Emese nevű gyermekünk néhány hónapos korában meghalt.
Iskoláim:
Állami Általános Iskola Répszeszemere, 1960-1964,
Állami Általános Iskola Kópháza, 1964-1968,
Rejtő Sándor Textilipari Szakközépiskola Győr, 1968-1972,
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Szombathely, 1974-1978,
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Budapest, 1983-1985,
Jelenleg a K&S Kft Oktatási Stúdió Marketing és reklámmenedzser tanfolyamát végzem. (OKJ száma: 54 3434 03 - emelt szintű. Tanulmányi szerződés mellékelve.)
Végzettségem, szakképzettségem:
Fonóipari szakmunkás vizsgát 1972-ben tettem jeles eredménnyel, okleveles könyvtáros és magyar nyelv-és irodalom szakos általános iskolai tanári diplomát Szombathelyen szereztem, diplomám minősítése jeles. Középiskolai magyar nyelv-és irodalom szakos tanári diplomát az ELTE BTK Karán szereztem. Kitüntetéssel végeztem.
Munkahelyeim:
Soproni Szőnyeggyár 1972-1974, kártoló, Huszár Gál Városi Könyvtár 1978-1992, módszertani (hálózati) könyvtáros, ig. helyettes, Flesch Károly Kulturális Központ 1992. május - október önkormányzati biztos, 1992. október 1-től igazgató.
Számítógépes ismeret:
Kiadvány és szövegszerkesztés.
Egyéb oktatási kulturális tevékenységem:
1984 és 1998 között óraadó tanár voltam a Kossuth Lajos Gimnáziumban.
1998 és 2002 között óraadó tanárként tevékenykedtem a Haller iskolában, az első szakközépiskolai osztályt én érettségiztettem magyarból.
2003 és 2007 között óraadó tanár voltam a Hunyadi iskolában.
2006 szeptembere óta a Piarista gimnáziumban vagyok óraadó tanár.
1990 óta vagyok szerkesztőségi tagja a Magyar Örökség díjas Bécsi Naplónak.
1995 óta a Várhely című soproni kulturális folyóirat szerkesztőségi tagja vagyok.
2003-ban részt vettem az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola államvizsga bizottságának munkájában.
1994-ben Sopronban részt vettem a Liszt Ferenc Művelődési Központ igazgatói pályázatának elbírálásban.
Kiadói tevékenység:
B meg B Könyvkiadó néven az alábbi fontosabb kiadványokat jelentettem meg:
Görföl Jenő - Limpár Péter: Pacsirtaszót hallok megint (Csaták a Felföldön, emlékhelyek és honvédsírok a nyelvhatáron túl) 2000. (Magyarországon könyvárusi forgalomba nem került.)
Thullner István: Hegyeshalom nagyközség története II. Hegyeshalom, 2004.
Tönköl József: Domolykómalom, versek, 2006.
Böröndi Lajos: Kisváros az ország szélén - Mosonmagyaróvár (Útikalauz) 2006.
Díjak, kitüntetések:
Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj 1985.
Új Forrás kritikai nívódíj 1984.
Győr-Moson-Sopron megye Szolgálatáért 2005.
Válogatott publikációs jegyzék:
Verseskötetek:
Emigráns remény (Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989)
Elszorult lélekkel (Győr, Hazánk Könyvkiadó, 1992)
A hallgatás színe (Sopron, Patriot Kiadó, 1994)
A másik part - Dolán Györggyel közösen (Sopron, 1995)
A kert még csupa nyár (Győr, Palatia Kiadó, 1996
Félelmünkben énekelünk (B meg B, Mosonmagyaróvár, 2000)
Összegyűrt idő (válogatott versek, Bécs, Zentralverband, 2004)
Megváltásra várva (Győr, Palatia, 2006)
Egyéb könyv
Győr-Sopron megye nyelvészeti irodalma, Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtörténet és Nyelvjárási Tanszéke, Bp. 1991
A macska lazíthat, az egér nem (tanulmányok, esszék, 2002 B meg B Kiadó)
Mosonmagyaróvár 1956 - Dokumentumok (Bécs, integratio, 2006)
1956 utóélete Ausztriában - Európában (Sodalitas, Wien/Bécs) 2007 (Szerkesztés, Magyarországon könyvárusi forgalomba nem került.)
Vidám kalendárium (AB-ART Pozsony, 2000)
Verseket szinte minden magyarországi folyóiratban publikáltam 1978 óta, szerepeltem a politikai okok miatt betiltott Új Forrás 1984. októberi számában, ez után évekig ,,szemmel tartottak". Az idén fordultam az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához megfigyelési dokumentumaim kikérése ügyében. Ezeket meg kívánom jelentetni.
1990 és 1994 között a Kisalföld külső munkatársaként a felvidéki politikai változásokról, a magyar pártok szerveződéséről tudósítottam, s a Felvidék irodalmát szemléztem. 1988-tól 1993-ig rendszeresen publikáltam szakcikkeket a Könyvtárosban, Kisalföldi Könyvtárosban.
Számos kulturális cikket írtam a Magyar Hírlapba, a Népszabadságba, a Magyar Nemzetbe, egész oldalas interjút Mosonmagyaróvár 1956-járól az Új Magyarországba.
Jelenleg a budapesti Magyar Napló, a Hitel, a Polisz és az Irodalmi Jelen, a zalaegerszegi Pannon Tükör és a győri Műhely az a folyóirat, ahol rendszeresen publikálok, a Pannon Tükör képzőművészeti írásokra is adott megbízást, s ezek közül az első tanulmányom 2006-ban jelent meg.
A kárpátaljai Credo énekegyüttes CD-jén (Valahol örökké) szerepel a Szózat éneklése közben című megzenésített versem, Bárdos Ágnes Halotti beszéd című irodalmi összeállítást tartalmazó CD-n (Median kiadása, Pozsony) két versem hallható. A pozsonyi AB-ART Kiadó tervezi egy verseimet tartalmazó CD megjelentetését Bárdos Ágnes előadóművész, a Szlovák Televízió munkatársa előadásában, szerkesztésében.
További forrás: www.google.hu/Böröndi Lajos)
Szakmai életút
1978-ban kerültem Mosonmagyaróvárra, az akkori városi-járási könyvtárba módszertani könyvtárosként. Feladatom a vidéki könyvtárak szakmai segítése volt. Az ott eltöltött 14 év alatt megismerkedtem a volt járás szinte minden pedagógusával, kultúrmunkásával, író-olvasó találkozókat szerveztem. A nyolcvanas években kezdtem publikálni a Könyvtárosban, elsősorban glosszákat, rövid szakmai beszámolókat. Ekkortájt bíztak meg egy-egy szakfelügyeleti vizsgálat elvégzésével. A rendszerváltást követően kértek fel a városi lap szerkesztőjének, s azóta is én szerkesztem a Mosonvármegyét.
Az első szabadon választott önkormányzat kulturális bizottságának külső munkatársa voltam. 1992-ben bízott meg a testület a Városi Művelődési Központ átszervezésével önkormányzati biztosi rangban. Ekkor fogalmaztam meg az építmény új dokumentumait, s építettem fel az új szervezeti struktúrát. S segédkeztem egyesületek, alapítványok létrejötténél. Így a Flesch Károly Kulturális Központ Sakk Egyesületének létrehozásánál, s a Lajta Néptáncegyesület létrejötténél. 1996-ban A Szlovákia Magyar Kultúráért Alapítványt hoztam létre, ennek kuratóriumi elnöke is vagyok. Az alapítványt magánszemély alapította, s a megyei közgyűlés és a város közgyűlésének tagjai személyes hozzájárulásokból lett tőkéje. Tagja vagyok a Fejes Józsefné Zenei Alapítvány kuratóriumának, a kétévente megrendezett hegedűverseny szervezésében aktívan részt vettem.
A intézmény korábbi létszámát 14 fő leépítésével először 44 főre csökkentettem. 1992. október elsején a testület kinevezett az intézmény igazgatójának. 1998 decemberében kaptuk meg működtetésre a Fehér Ló Közösségi Házat. Az SZMSZ-t 2000-ben módosítottuk, beépítve az új építmény feladatát.
1997-ben ismét kinevezett a képviselő-testület öt évre igazgatónak. 1998-ban megválasztottak önkormányzati képviselőnek, s a Kulturális-és Civilkapcsolatok bizottságát vezettem. Legfontosabb feladatunk közé tartozott a helyi kulturális rendelet megalkotása, amelyet a bizottság számtalan város rendeletét áttanulmányozva alkotott meg.
2002-ben ismét bizalmat kaptam öt évre. A költségvetési megszorítások révén 33 főre csökkent intézményi létszámmal egyre több feladatot kellett megoldanom, s nagyon fontos cél volt a bevétel növelése. A kilencvenes évek közepén találtuk ki kollégáimmal a Nyári fesztivált, akkor ez a nyár egyetlen nagyrendezvénye volt.
Az intézmény a városban egyre fontosabb szerepet töltött be, viszont azt is célomnak tekintettem, hogy ez az ismertség szélesebb legyen, felismerve, hogy Mosonmagyaróvár egy történelmi régió központja volt.
Kapcsolataink elsőként a pozsonyi Csemadokkal, s a Hét szerkesztőségével és a Szlovák Rádió Magyar Szerkesztőségével alakultak ki. Mosonmagyaróvári gyerekeket táboroztattunk Jabloncán, tavasszal a szenci olvasótáborba vittünk gyerekeket. Felvidéki kiállításokat fogadtunk e kapcsolatok révén, legutóbb Kincses Felvidék címmel láthatott tárlatot a magyaróvári közönség idén januárban. Rendezvényeinkről - főként a közösekről - rendszeresen hírt ad a Szlovák Rádió Magyar Szerkesztősége, a Szenc környéki Csemadok szervezet színházi előadásain egyikére-másikára szervez csallóközi közönséget. Szenc városával, az ottani kultúrházzal korai kapcsolatainkból nőtt ki a testvérvárosi kapcsolat. Szencen sokszor voltunk társrendezői a Szenczi Molnár Albert Napoknak, ennek nyitányaként egy ízben én mondtam az ünnepi beszédet. Több ízben kértek föl rendhagyó irodalomóra tartására a szenci gimnáziumban, s szavalóversenyek zsűrijébe. Az országos Tompa Mihály szavalóverseny döntője zsűrijének tíz éve vagyok tagja, tavaly elnöke is voltam e rendezvénynek. Itt és más rendezvényeken ismerkedtem meg az MKP szinte összes parlamenti képviselőjével, s e kapcsolatok mai is élők. Közülük többen jönnek át rendezvényeinkre. A Csemadok szervezettel hivatalos együttműködési megállapodást is kötöttünk, magyarországi pályázatainak gyakorta vagyunk lebonyolítói.
Bécsi kapcsolataink is a kilencvenes évekre nyúlnak vissza, a bécsi magyar egyesületek elsősorban Mosonmagyaróvár 1956-jára voltak kíváncsiak, ezért tartottunk szervezésemben ankétot a Pázmáneumban, ahol Zétényi Zsolt és az '56-os egyesület tagjai is jelen voltak. 1956 ötvenedik évfordulóján közösen szerveztünk Ausztriában és Mosonmagyaróváron megemlékezést. A bécsi kapcsolatok révén Zentáról, Beregszászról és Erdélyből fogadtunk színtársulatot, s a jövő szezonban is két darabbal színesíti a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház társulata Mosonmagyaróvár színházi életét.
Szlovéniai (lendvai) kapcsolataink is a felvidéki és az ausztriai magyaroknak köszönhetőek. Kölcsönösen bemutatkoztunk egymás városaiban, Lendváról egy költőcsoportnak tartottunk irodalmi estet.
Ezekből nőtt ki néhány évvel ezelőtt a Magyarnak lenni ... sorozat, amely a körülöttünk lévő magyar kisebbség szervezeteinek jelentett bemutatkozási lehetőséget Mosonmagyaróvárott.
Néhány évvel ezelőtt alakult meg a Kulturális Központok Szövetsége. E szervezetnek tagja a magyaróvári kulturális központ is, közgyűléseink kicseréljük információinkat, s van rálátásunk a magyar közművelődés egészére, folyamataira.
A rólam szóló fontosabb irodalom:
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve, Ceba Kiadó 1998.
Ki Kicsoda a hírközlésben, Babits Kiadó, A Révai új nagylexikona segédkönyvei I.. 1994.
Ki Kicsoda Győr-Moson-Sopron megy helyismereti kutatásában, Győr, 2006.
Kerék Imre: Portrévázlat Böröndi Lajosról: Új forrás, 1995. 7. szám.
Új Magyar Irodalmi Lexikon, Budapest, Akadémiai Kiadó.
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: kultúrmunkásával, mosonmagyaróvári, érettségiztettem, kapcsolatainkból, civilkapcsolatok, szakképzettségem, szakközépiskolai, szavalóversenyek, néptáncegyesület, rendezvényeinkre, tudományegyetem, mosonmagyaróvár, áttanulmányozva, költőcsoportnak, nagyrendezvénye, információinkat, reklámmenedzser, marosvásárhelyi, szerkesztőjének, rendszerváltást, átszervezésével, megválasztottak, szakfelügyeleti, szerveződéséről, megjelentetését, szerkesztésében, szakközépiskola, állambiztonsági, szervezésemben, képviselőjével, kuratóriumának, szervezeteinek, tevékenykedtem, szavalóverseny, képzőművészeti, táboroztattunk, bezenyei általános, németországi Ingolstadtban, óvári Tescóban, első szakközépiskolai, alábbi fontosabb, ország szélén, hallgatás színe, másik part, macska lazíthat, politikai okok, idén fordultam, felvidéki politikai, magyar pártok, budapesti Magyar, zalaegerszegi Pannon, győri Műhely, Böröndi Lajos, Édesanyám Németh Éva, Böröndi Jenő, Állami Általános Iskola Répszeszemere, Állami Általános Iskola Kópháza, Rejtő Sándor Textilipari Szakközépiskola Győr, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Szombathely, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Budapest, Oktatási Stúdió Marketing, ELTE BTK Karán, Soproni Szőnyeggyár, Huszár Gál Városi Könyvtár, Flesch Károly Kulturális Központ, Kossuth Lajos Gimnáziumban, Magyar Örökség, Bécsi Naplónak, Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, Liszt Ferenc Művelődési Központ, Görföl Jenő, Limpár Péter, Thullner István, Tönköl József, Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj, Szépirodalmi Könyvkiadó, Hazánk Könyvkiadó, Patriot Kiadó, Dolán Györggyel, Palatia Kiadó, Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtörténet, Nyelvjárási Tanszéke, AB-ART Pozsony, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához, Kisalföldi Könyvtárosban, Magyar Hírlapba, Magyar Nemzetbe, Magyar Napló, Irodalmi Jelen, Pannon Tükör, Bárdos Ágnes Halotti, AB-ART Kiadó, Bárdos Ágnes, Szlovák Televízió, Városi Művelődési Központ, Flesch Károly Kulturális Központ Sakk Egyesületének, Lajta Néptáncegyesület, Szlovákia Magyar Kultúráért Alapítványt, Fejes Józsefné Zenei Alapítvány, Fehér Ló Közösségi Házat, Kulturális-és Civilkapcsolatok, Szlovák Rádió Magyar Szerkesztőségével, Kincses Felvidék, Szlovák Rádió Magyar Szerkesztősége, Szenczi Molnár Albert Napoknak, Tompa Mihály, Zétényi Zsolt, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Kulturális Központok Szövetsége, Ceba Kiadó, Babits Kiadó, Kicsoda Győr-Moson-Sopron, Kerék Imre, Portrévázlat Böröndi Lajosról, Magyar Irodalmi Lexikon, Akadémiai Kiadó,
|
|
|
|
|
|
|
Tisztelt Böröndi Úr!
Első, kezembe akadt kötete (A hallgatás színe) óta keresem műveit, de csak a Félelmünkben énekelünk címűt talatam meg teljesen véletlenül a budapesti Írok boltjában. Hol vásárolhatnám meg a többit?
Tisztelettel régóta lebilincselő verseit kereső:
D.Tamas |
|
|
|
|
| bezenyei általános, németországi Ingolstadtban, óvári Tescóban, első szakközépiskolai, alábbi fontosabb, ország szélén, hallgatás színe, másik part, macska lazíthat, politikai okok, idén fordultam, felvidéki politikai, magyar pártok, budapesti Magyar, zalaegerszegi Pannon, győri Műhely, első tanulmányom, kárpátaljai Credo, pozsonyi AB-ART, verseimet tartalmazó, akkori városi-járási, vidéki könyvtárak, volt járás, nyolcvanas években, rendszerváltást követően, első szabadon, alapítványt magánszemély, megyei közgyűlés, város közgyűlésének, kétévente megrendezett, intézmény korábbi, testület kinevezett, intézmény igazgatójának, helyi kulturális, bizottság számtalan, költségvetési megszorítások, bevétel növelése, kilencvenes évek, nyár egyetlen, városban egyre, ismertség szélesebb, történelmi régió, pozsonyi Csemadokkal, szenci olvasótáborba, magyaróvári közönség, közösekről –, ottani kultúrházzal, testvérvárosi kapcsolat, ünnepi beszédet, szenci gimnáziumban, országos Tompa, kilencvenes évekre, bécsi magyar, bécsi kapcsolatok, jövő szezonban, ausztriai magyaroknak, költőcsoportnak tartottunk, körülöttünk lévő, magyaróvári kulturális, magyar közművelődés, rólam szóló, kultúrmunkásával, mosonmagyaróvári, érettségiztettem, kapcsolatainkból, civilkapcsolatok, szakképzettségem, szakközépiskolai, szavalóversenyek, néptáncegyesület, rendezvényeinkre, tudományegyetem, mosonmagyaróvár, áttanulmányozva, költőcsoportnak, nagyrendezvénye, információinkat, reklámmenedzser, marosvásárhelyi, szerkesztőjének, rendszerváltást, átszervezésével, megválasztottak, szakfelügyeleti, szerveződéséről, megjelentetését, szerkesztésében, szakközépiskola, állambiztonsági, szervezésemben, képviselőjével, kuratóriumának, szervezeteinek, tevékenykedtem, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
8 db bejegyzés |
| e év: |
46 db bejegyzés |
| Összes: |
3565 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1018
- e Hét: 5759
- e Hónap: 15722
- e Év: 60695
|
|
|
Offline
